Imádom a Karácsonyt, sőt, már a decembert is. Ilyenkor a lakást feldíszítjük, kikerül az erkélyre a világítás, ami minden nap 4 óra után árasztja a hangulatot. Az olvasmányaim ilyenkor már karácsonyiak, és sok ilyen filmet is nézek. Párom összeállított nekem egy lejátszási listát több, mint 70 filmmel. 

Ezekben aztán van sok "zs" kategóriás, vannak olyanok is, amik a "zs" kategória után vannak (bár nem tudom mi van  a "zs" után…). Szerencsére akadtak köztük aranyosak is, amik bár bárgyúk, azért jó volt őket nézni. Idei abszolút kedvencem (már nem a film idei) a Káosz Karácsonyra (Love the Coopers).

Viszont ami minden ilyen filmben és könyvben egyaránt szerepel, bármilyen bugyuta is legyen a történet, az a Karácsony szelleme. 

Miről is szól manapság a Karácsony? Ha December második felében megyünk plázába, akkor láthatjuk. Tömegnyomor. Évről évre egyre többen vannak. Az utcákon dugó, araszolás, harc a parkolóhelyért. Beindulnak a házhoz szállítások is. 

Nem leszek álszent, nem mondom, hogy én nem vettem ajándékokat. Minden évben szoktam, bár igyekszem egyre kevesebb pénzből megoldani, egyre személyesebbé tenni. Figyelmes apróságok. Tavaly azt kértem a családtól, hogy állateledelt vegyenek az ajándékra szánt pénzből, és, amit kaptam (plusz vettem hozzá), azt januárban elvittem egy közeli menhelyre. 

Szenteste napján összeállítottam egy kis csomagot étellel, itallal, bejglivel, és kitettem a közelünkben található hajléktalanoknak. Nem leszek /lettem egyiktől sem szupersztár. De jobban éreztem magam. Idén is hasonlóan fogok cselekedni, sőt, egész évben szoktam ilyeneket csinálni. 

Igyekszem figyelni a körülöttem levőkre, akár az idegenekre is. Ha vezetek, beengedek olyat magam elé, aki a dugóban már végtelen idő óta indexel, hogy valaki engedje be. Mindig van oda készítve mellém 1-200 forint is, hogy adjak a piros lámpánál. Ha idősebb embert látok nehéz táskával, megkérdem segíthetek-e. Többször kimegyek a menhelyre kutyát sétáltatni, és mindig megkérdem mire van szükségük. Nem hordott cipőt, kabátot kiteszek a rászorulóknak. Ételt, italt szintúgy. Megesett, hogy odamentem megkérdezni egy hajléktalantól is, mire volna szüksége. 

Minden este végiggonolom mi történt aznap és hálát adok legalább 3 dologért. Ezek néha apróságok, mint hogy finomat ettem, néha komolyabb: egészséges vagyok, vagy egy hosszabb utazást sikerült megtenni baleset nélkül. Néha személyes dolog is lehet. Mindennap könnyen találtok akár 6-7 ilyen dolgot is, amiért hálát adhatok. 

Karácsony tájékán mindenki gondolja végig, miért is lehet hálás. Van tető a fejünk felett, van mit enni, inni. Meleg van a lakásban, vannak meleg ruháink. Vannak szerető barátaink, családunk, van hova haza menjünk. Megtehetjük, hogy Karácsonykor fenyőfát viszünk haza, feldíszítjük, miközben nézzük a Reszkessetek betörőket ezredjére, mézeskalács illata száll a házban, ajándékokat teszünk a fa alá. 

Mindezek után gondoljunk mindazokra, akiknek ez nem adatott meg, és ne menjünk el csukott szemmel mellettük! Nekem erről szól ez az Ünnep!